40 évnek kellett eltelni az Ecseri úton ahhoz, hogy a hatóság büntetni kezdje azokat az autósokat, akik a Gundel iskola előtti „zöldterületre” parkolnak. Az idézőjel azért indokolt, mert az évtizedek alatt olyannyira parkolóvá változott ez a „zöldterület”, hogy nagyon meg kell erőltetnünk a fantáziánkat, hogy az eredetileg kialakított zöldterületet magunk elé tudjuk képzelni.
Aztán ha jobban megnézzük, felfedezzük a lánccal összekötött vasoszlopok maradványait. Van olyan oszlop, ami annyira útjában volt a parkolásnak, hogy betonalappal együtt emelték ki a helyéről gondos kezek.
Az iskola oktatói és diákjai mellett, az Ecseri út túloldalán tevékenykedő közterület-fenntartó vállalat dolgozói parkoltak itt a legszívesebben. Bár, a közterület-fenntartóknak van saját őrzött parkolója 100 méterrel arrébb, de ugye a kényelem nagy úr.
Az iskola néhány éve szintén kialakított az iskolaudvaron egy belső parkolót, mert Sün Balázs módjára szorult ki a „saját parkolójából”.
Az iskola előtti „vadparkoló” a József Attila-lakótelepen kialakított fizetős parkolási övezetnek köszönhetően, teljes feltöltöttséggel üzemelt az utóbbi hónapokban. Aztán hirtelen furcsa dolog történt. A közterület-fenntartó munkatársai egyik napról a másikra felismerték, hogy egy „KÖZTERÜLET-FENNTARTÓ -nak” talán a legkevésbé illik egy zöldterületen parkolni. A nagy felismerés óta, még azt a száz méteres távot is morgolódás nélkül sétálják le a melósok, ami eddig olyan fárasztóan messzinek tűnt. A közterületesek portása annyit pontosított a fentieken, hogy ehhez a felismeréshez azért a hatóság is hozzájárult némi pénzbeli büntetés formájában…
Ettől függetlenül a jó példa ragadós, mert lassan átveszi minden autós, aki eddig ezen a területen parkolt. Akik viszont kevésbé jól értesültek, azok örülhetnek a sok szabad helynek…
Talán építőbb lenne a szankcionálás helyett, ha az iskola előtt egy igényes parkoló létesülne, melyben egyesíteni lehetne az évtizedekkel ezelőtt spontán kialakult parkoló funkciót egy igényes zöld környezettel. Mondjuk így:
